-5. fejezet-

-Ross-

Na jó valahogy közölnöm kéne a többiekkel,hogy mi történt Laurával. Nagyon aggódom érte,még ha ezt nem is nagyon értékeli. Lehet,hogy beleszerettem? Nem. Biztos vagyok benne,hogy nem. Vagy lehet,hogy mégis? Klassz, lehet,hogy bele szerettem a főnököm lányába. Vajon megöl,vagy kirúg miatta?
-Ross!-hallom gondolatmenetembe betörni Ziva hangját.
-Igen?-kérdezem úgy,mintha most keltem volna fel.
-Ki volt az? És mit akart?-kérdezett rá McGee arra a dologra,aminek magyarázatát egy olyan 5 perce már színezgetem a fejemben.
-Egy férfi hívott,és...-nyeletem egy nagyot
-És?-kérdezte egyszerre mindenki. Pontosabban majdnem mindenki. Gibbs nem szólt semmit,csak várta a válaszom.
-És azt mondta,hogy nála van Mary Gonzales.
-Mi? De mindketten meghaltak.-néz rám értetlenül Tony.
-De az a pasi azt hitte,hogy Andress Gonzales-sel beszél,és azt mondta,hogy nála van a felesége.
-Ha azt hiszi,hogy te vagy Andress,akkor ki lehet a lány,akit elrabolt?-kérdezi Abby,miközben a tekintetem fürkészi. Gondolom kiakar belőle olvasni valamit. Ahogy elnézem,ez sikerült is neki,mert ijedten hátra lépett egyet.-Ross! Ugye nem?-nyelt egy nagyot.
-Mi van? Miről beszél Abby?-értetlenkedik Tony.
-Laura-suttogom. Szerintem senki sem hallotta meg,mert mindenki Abby válaszára várt. Már kezdtem megnyugodni,amikor Gibbs tarkón vágott.
-Te szem elől tévesztetted a lányomat?!-kiabált rám.
-Sajnálom,de...-erre megint kaptam egy tockost.-Ezt meg miért kaptam?-kérdeztem.
-Csak azért,hogy tanuld meg,hogy soha ne kérj bocsánatot,az a gyengeség jele. És most nyögd ki végre,hogy hol van a kislányom!-emelte meg egy kicsit a hangját a magyarázat után.
-Azt én is nagyon szeretném tudni-vakarom meg zavarodottan a tarkómat.-Én is csak annyit tudok,hogy az a pasas elkapta.
-Akkor mire vártok még?! Keressétek Laurát!-adta ki a parancsot,majd elviharzott.

-Laura-

Hol vagyok? És egyáltalán mit keresek itt? Most az egyetlen amit tudok az az,hogy miért vagyok csurom víz. De ez az infó,most nem igazán segít rajtam. Valami pince szerűségben lehetek,de még mindig nem tudom,hogy miért vagyok itt. És mi ez a hatalmas csatazaj? Komolyan,Palmer nem csoszog ennyire.
-Mrs. Gonzales!-lép be egy ismeretlen férfi az ajtón. De vajon miről beszél? Marano vagyok nem Gonzales. És Mrs.? Itt valami nagyon nem oké. Talán bele kéne mennem a játékba.
-Igen?
-A férje értesítést kapott arról,hogy itt van.
-És miért is vagyok itt?
-Ön és a férje tartoznak nekünk. Tudja a fogyasztás és a terjesztés nem ugyanaz. És ha nem fizetnek...
-Akkor?
-A férjének már temetésre is gyűjtenie kell-emelt egy pisztolyt a fejemhez.
-Értem. És a férjem,hogy fizessen,ha nem tudja,hogy hol vagyok? Mármint pontosan.
-Honnan tudja,hogy nem mondtuk el neki?
-Ennyire még magát sem nézem hülyének. Bár kit tudja?-erre csak leguggolt mellém.
-Jobb lesz,ha vigyáz,hogy mit mond!-vág képen,majd feláll,és kimegy. Úgy 5 perc múlva visszajön a telefonommal a kezében,amit teljes erejéből hozzám vág.-Egy hívás-jelenti ki.
-De én sem tudom,hogy hol vagyok.
-Találjon ki valamit-nevet gonoszul,majd kimegy. Kicsit bénán,de sikerül a telefont a fülemhez közel tenni (mivel megvagyok kötözve). Majd az első számot,ami a névjegyzékemben van próbáltam beütni,ez sikerült is,csak azt nem tudtam,hogy kit hívok éppen. Kicsöng. Na eddig ez a legjobb hír,már csak fel kéne vennie valakinek. És csodák csodája fel is vette valaki.
-Igen?-szól bele valaki a telefonba. Szerintem Ross az,de nem biztos.
-Ross?-kérdezek rá.
-Laura? Merre vagy? Akkor nem téged kaptak el?
-Igen. Nem tudom. És te honnan tudod,hogy elkaptak? Mindegy,nem érdekel. Szólj McGee-nek,hogy nyomozza le a telefonom,hogy pontosan merre vagyok! De addig muszáj tartanunk a vonalat.
-3 perc-kiabál be az az IQ bajnok,aki elkapott.
-Ez ki volt?
-Az a paraszt,aki... Tudod mit? Nem fontos,csak gyorsan találjatok meg,mert különben lehet,hogy ez lesz hivatalosan az első és egyben utolsó közös küldetésünk.
-McGee már keres. Ne aggódj!-nyugtatgatott.-McGee MEDDIG TART MÉG MEGTALÁLNI?!-kezdett el ordítani Timmel.
-Ross nyugodj meg!-kezdtem el most én nyugtatgatni
-Ne haragudj! Csak annyira féltelek,mert sze...
-Ennyi. Vége-rohan be az ajtón az az elmeháborodott,és kikapja a telefont a kezemből,majd ismét kimegy.
Klassz. Most nem tudom,hogy McGee megtalált e? És Ross vajon mit akart mondani? Mondjuk,most már mindegy,mert ha Tim nem talált meg,akkor úgyis vége van.

-Ross-

Letette. Vagy ha nem ő,akkor valaki más.
-McGee megtaláltad?
-A pontos cím nincs meg,de valahol a milliomos negyedben van.
-Az már valami,de még mindig nem elég. Az a városrész hatalmas.
-Három házra csökkentettem le a területet.
-Akkor meg mire várunk még?-jön le Gibbs a lépcsőn.
Erre mindenki felkapta a cuccát,és a lifthez rohant. Mikor leértünk a kocsikhoz, Tony és McGee sikeresen összevesztek azon,hogy ki vezessen.
-Zöldfülű te biztos nem vezetsz-veszi ki Tony McGee kezéből a kocsikulcsot.
-Mért is nem vezethetek?
-Mert nem vért takarítani akarunk odamenni-válaszoltam,és kikaptam Tony kezéből a kulcsot,és beültem. A kocsiban a többiek beszéltek hozzám,de nem igazán figyeltem,mert így is,mint az őrült úgy hajtottam. Mikor oda értünk három ház közül kellett választanunk,hogy melyiket kutassuk át előbb. Míg a többiek próbáltak döntésre jutni,addig én elindultam ösztönösen a középső ház felé. Nem szokásom a főnök nélkül dönteni,de ő is mindig az ösztöneit követi. Beléptem a házba,a többiek pedig utánam.
-Ross eldöntötte,hogy melyik házat nézzük át először. És most?-kérdezi Ziva.
-Először is, középre indultam,mert a McGee által megjelölt területnek,vagyis a három háznak ez a középpontja. Tehát nagy valószínűséggel itt van Laura. Másodszor pedig,szerintem a pincébe kéne lemenni,mert mikor beszéltem vele telefonon nagyon rossz volt a térereje-magyarázom,majd leindulok,mintha pontosan tudnám mit csinálok. A többiek jöttek utánam,de látszott rajtuk,hogy nem igazán tudták elkapni a gondolatmenetem fonalát. Mielőtt még a lépcső aljához értem volna elővettem a fegyverem,és úgy mentem egyre lejjebb. Mikor leértem láttam,hogy egy pasas áll Laura előtt,és rászegezi a pisztolyát. Erre elkiáltottam magam,hogy:
-NCIS KEZEKET FEL!-de a pasi nem csinált semmit,csak a képembe röhögött,és így szólt.
-Vagy különben?-és Laura mellé guggolt,nyomott egy csókot az arcára,majd a fejéhez emelte a fegyvert.-Még egy lépés,és a lány meghal!-fenyegetőzik-Egyébként kit tisztelhetek a hidrogénben?-néz rám gonosz mosollyal az arcán.
-Ross Lynch különleges ügynök,de magának ismerősebb lehet az Andress Gonzales név. Mert én vettem fel, amikor hívta. Sőt a mellette ülő nő is különleges ügynök.-mutatok Laurára,aki elkezdett a kezével mutogatni maga mellett,ezzel jelezve,hogy sikerült kiszabadulnia. Bólintott,hogy lőjek,és én meg is tettem,de szándékosan a pasi mellé lőttem a falba.A pasas összerezzent,és elejtette a kezében lévő fegyvert,amit Laura egyből felkapott és rászegezte.
-Tudja...Jogában áll hallgatni,minden,amit mond felhasználható ön ellen-nevet Laura.A csapat többi tagja lerohan,bilincs meg minden ami kell,már rajta van a férfin. Én gyorsan elteszem a fegyverem, és Laurához rohanok. Megöleljük egymást,de én csak annyit tudok kinyögni,hogy:
-Már azt hittem,hogy elveszítelek-súgom a fülébe.
-Már azt hittem,hogy elveszítesz- súgja vissza. Erre eltávolodunk egymástól,de csak egy pillanatra,mert után megcsókoltam. De mi üthetett belém? Lehet,hogy még is szeretem?

-Ohohoo-nevet hülye hangokat kiadva Tony,miközben ránk néz.
-Ziva, Dinozzo vigyétek ki!-mutatott Gibbs az el rablóra.
-Igen főnök-rántotta fel Tony az említett személyt,majd kivezették.
-Gibbs?-kérdezem kicsit ijedten,hisz mégiscsak a lányát smároltam le.
-Most erősen gondolkozok azon,hogy mi legyen veletek. Meg is van. Laura kivagy rúgva!-fordul a lányához.
-Ezt nem engedhetem! Inkább rúgj ki engem-mondtam határozottan.
-Ross mit művelsz?-néz rám kérdőn.
-Nem hagyom,hogy fel add az álmodat-nézek rá.
-Rendben Ross kérem a jelvényedet-néz rám Gibbs,én meg a kezébe nyomom a jelvényem.
-Csak annyit akartam mondani a telefonban,hogy SZERETLEK-súgom Laura fülébe,majd elviharzok.